2014 - A mecénás város

2014 – A mecénás város

Kiállítás ideje: 2014. október 18. – november 23.
Kiállítás helye: Gyulai Kohán Képtár
A kiállítást megnyitotta: Gyarmati Gabriella művészettörténész
Kiállítók: Albrecht Júlia, Balázs Zoltán, Balogh Gyula, Bodor Zoltán, Gaál Zoltán, Györffy Péter, Humenyánszky Jolán, Huszák Zsuzsanna, Lakatos József Péter, Lukács István, Marosvári György, Máhrné Angyal Gabriella, Pethő Anikó, Rácz Katalin, Sáfár Pál, Szabó Éva Mária, Szakáll Ágnes, Székelyhidi Attila, Szőke Sándor, Tömpe Emőke, Vancsura Rita

Három generációt összekötő szellemiség, egy ismerős arcél, a gyulai szívnek oly kedves utcarészlet, Jánosi Imre a Reinhardt öreg pultja mögött, viszonyulás, életre szóló barátságok – sok minden sűrűsödhet bele majd fél évszázadba. A Gyulai Nyári Művésztelep Kohán Képtárban megnyíló, retrospektív tárlata 21 művész alkotásain keresztül foglalja össze az elmúlt 45 esztendőt.

A mecénás város címet viselő kiállítást Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze nyitotta meg, stílszerűen a magyar festészet napján. A szakember elmondta: a gyulai művésztelep fennállása alatt mintegy száz műtárgy került a város tulajdonába, a kiállításra azonban nemcsak ezekből, hanem magánygyűjtemények anyagából is válogattak a szervezők.

A Tóth Tibor festőművész vezetésével megszülető művésztelep alapító tagja volt Albrecht Júlia, Balogh Gyula, Lakatos József Péter,Marosvári György, Rácz Katalin, Szakáll Ágnes, Tömpe Emőke, és néhány évvel az alapítás után Székelyhidi Attila is csatlakozott az alkotócsoporthoz. Gyarmati Gabriella kiemelte: a művészeket azonos látásmód, világszemlélet vezérelte, s a lefektetett alapelvekhez máig hűek maradtak.

– A megszakítás nélküli működés mellett ez az, ami az ország többi művésztelepének sorából kiemeli vállalkozásukat – fogalmazott a művészettörténész, hozzátéve, hogy a gyulai művésztelep fogalomként elsősorban nem a működés helyét, hanem a tevékenységet jellemző egyöntetűséget jelöli.

– A 45 éves működés során több százan fordultak meg a művésztelepen, de csupán azok tértek vissza, akik művészi alkatukhoz mérten megfelelőnek találták az itt kialakult eszmevilágot. Ebből fakadóan életművük általában egységes, nem törik meg kitérők, tévutak, drámai stílusváltások – hangzott el a beszédben.

Gyarmati Gabriella szerint a művésztelep alkotói beszédmódját „a látható valóság bűvköréből elmozdulni nem kívánó, dokumentarista jellegű, szociografikus hozzáállás jellemzi”. Az alkotócsoport által készített művek tényszerű, a valóság leképezésére nagy gondot fordító közlésként és társadalomkritikaként egyaránt felfoghatók – tette hozzá. A szakember ugyanakkor kiemelte: a résztvevők önálló művészeti törekvéseik megvalósítása mellett a polgárváros mindennapi életét is dokumentálják.

– Hálásak lehetünk Gyulának, amely lakóival, városrészleteivel, udvaraival, utcáival annyira megfogott minket, fiatalokat – emlékezett a kezdetekre Albrecht Júlia, a Gyulai Művésztelep Egyesület elnöke köszöntőjében. A Gyulai Hírlap kérdésére a képzőművész elmondta: régi hagyomány már, hogy a művésztelep tagjai ötévente reprezentatív tárlatot rendeznek. Mint megtudtuk, a mostani kiállítás összeállításakor a legfontosabb szempont az volt, hogy kész, „érett” műalkotások kerüljenek a Kohán Képtár falaira. A tárlat november 23-ig látható.

Forrás: Gyulai Hírlap

Bárka Online oldalán megjelent írás


Rádióriportok a kiállítás kapcsán: